Kicsit nem vagyok már képbe mik történtek mióta nem írtam, szóval csak úgy vázlatokban:

-        Elmentem múzeumba a nemszeretem családdal meg két gyerekkel az enyémeim közül. Három emeletnyi kitömött állatot néztünk meg, de legalább így két hónap után túlestem az első muzeális élményen.

-        Elvittem mind a négy gyereket a moziba. Hát először is tudni kell, hogy még ilyen sokáig házon kívül nem voltam négyőjükkel, és bizony nem volt egyszerű, főleg nem egy emberrel teli bevásárlóközpontban. Az előző au pair egy ilyen mozizás során el is hagyta tavaly Colombe-ot. Szerencsére én ugyanazzal a négy gyerekkel értem haza, akikkel elindultam, na de nem kell elájulni tőlem, mert gyerek helyett a kulcsot hagytam el, és mivel senki nem volt otthon meg kellett várni apukát hogy bemehessünk. A gyerekek, mikor látták rajtam milyen szomi vagyok, olyan kis megértőek voltak, abbahagyták a nyavalygást, sőt még azt is elfelejtették, hogy pisilniük kellett. Jajj de olyan rossz volt, hogy majdnem kitörtek belőlem az első dubilni könycseppek. Már olyan büszke voltam magamra,  hogy semmit nem hagytam el mióta itt vagyok (na jó egy fél fülbevalót). De úgy néz ki, ezt sosem fogom kinőni… Egyébként apuka igazán nem bánta, meg mondta hogy egyáltalán nem gond, ez előfordul, blablabla. De akkor is gáz elhagyni a kulcsot. Gáz Gáz Gáz. Rossz anya vagyok:D

-        A család péntek délután lelépett a hotelba, és itt hagytak a vendégekkel. Igazi szabadságon voltam végre három napig.:) Szombaton búcsút vettem Manótól, aki most két hétig otthon lesz.LLLL Péntek meg vasárnap este meg a Temple Bar-ban voltam más au pair jányokkal, persze csak fél 12-ig… (picit azért fáj a szívem mikor arra gondolok hogy otthon másnap fél 12kor mentem haza, na de ez most másvilágJ).

 A temple bar az amolyan szórakozónegyed-féle, tele pubokkal és hotelokkal, de ez inkább a túristáknak szól. Egyébként nagyon szuper, minden kocsmában élőzene megy- folk, sláger, jazz, meg kitudja még mi-  és olyan hangulat van, hogy csak na. Mindenki énekel, meg ugrál, meg táncol, meg írtáncol, meg mosolyog meg vigad. A hétvégén Haloween volt, úgyhogy az utcák jelmezes emberkékkel voltak tele, meg minden felől tüzijátékot lehetett hallani (látni alig, mert magasak az épületek), meg egy csomó beöltözött kisgyereket is láttam „csokit vagy csalunk”-ozni. Mókás.:D Ja igen, meg a házak is fel vannak díszítve: műpókháló, művér, meg tökök, meg denevérek, szóval minden ami Haloween.

-        Na és végre megtapasztaltam, milyen érzés nemaupair fizetést kapni. Hát fantasztikus. A vendég gyerekekre vigyáztam szombat este. És igazából csak elolvastam három rövid mesét, majd megnéztem egy filmet, majd lefeküdtem aludni. A 4 órás kemény melóért kaptam 35 eurót (9800 Ft). Bizony ha nem családdal élnék, naponta kapnék annyit, mint amennyit hetente. Elgondolkodtató…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.