Hát igen jól telt ez a nap. Délelőtt alig volt dolgom, Bulgakovtól olvastam a Kutyaszívet.

Na és beszélgettem anyukával is, aki elmondta, hogy nagy nehezen beleegyezik, hogy a nagyobbik fiú (10 éves lesz októberben!) bentlakásos suliba menjen, méghozzá Franciaországba, úgyhogy mikor a család hazamegy a nyárra,visszafele már Pacome  nélkül jönnek. És nem az anyuka, nem az apuka akarta, hanem Ő. Anyuka szerint azért, mert itthon nincs vele egykorú fiú, akivel ellehetne. Szegény tényleg nagyon nehezen engedi el, de hát érthető..mondom: 10 éves! De bizony ha valaki érzi, hogy mennie kell, akkor hagyni kell had menjen, mert nem ok nélkül érzi. Én csak tudom, én is éreztem.

Megint találkoztam a lengyel csajjal, aki egyébként wandrille óvodatársának, egy ír-tó aranyos vörös-göndör-szeplős kisfiúnak, Hugh-nak a nanny-je (ez ugyanaz, mint az au pair, csak nem lakik a családdal vagy valami hasonló). Tehát a két fiú tökjól eljátszik egymással, és mi is tökjól elbeszélgetünk, úgyhogy ez így tökjó. Egyébként Kinga 3 éve nyomja az ipart, és úgy beidomította már a gyereket hogy csak néztem.:D Majd ellesek tőle egy két fogást. Lényeg hogy ő már elérte, hogy csak ücsörögnie kelljen, míg a gyerek játszik, nem úgy mint én, aki még az utánarohangászós-szívrohamkapós fázisban vagyok.  

Ki ne hagyjam hogy ma is szétáztam. Kétszer. És nem. Még mindig nincs elegem az időjárásból. Ess eső ess…JJ

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.