Szeptember 11.

Hál'istennek mégis elérhető lettem, és még az este beszéltem a dkk Családdal.  Aztán pár óra alvás után nekiláttam a kipakolásnak. Majd benézett a szobába Soline(8) és megkezdődött…

Négy gyerekre próbáltam ugyanolyan figyelmet fordítani, akik nem is egy korosztály, és nem is egy személyiség (sőt, nem értem hogy lehetnek ennyire mások). Emelett két nyelvet próbáltam megérteni, és közben menni ha menni kell, válaszolni ha kérdeznek, meg párbeszédet kezdeményezni ha nem kérdeznek.

első benyomás:

Pacome(fiú,10) nagyon okos, meg kedves, sőt illedelmes is néha. De elég nagy már ahhoz hogy távolságtartó legyen egy messzirőljött idegen valakivel szemben, szóval egy picit tényleg az.

Soline(lány,8) visszahúzódó, félénk, és hadar, így azt is nehezen értem amit megértenék..:D. De ez már ma változni látszik. Este megkért, hogy olvassak neki mesét, szóval alakul az…

Colombe(lány,6) annyira barátságos, és ezzel annyira sokat segített a mai nap, hogy huhh. Mondjuk ha egy hét múlva is így fog viselkedni, az talán már sok lesz, de nem fog. J

Wandrille (fiú, 4) nem értem mit mond, de azért vicces fijú..:D Azt hiszem vele sem lesz gond.

Szülők: Nagyon kedvesek, nagyon barátságosak, dúrván vidámak. Egész nap dalolásztak, meg úgy alapjáraton…vidámak. Apuka hangosan kiabál (nem velem), és egész jó poénjai voltak. Anyuka meg kedves, ha csinálok valamit megköszöni, és olyan egészséges kaját főz, ami még finom is…(de az Énanyukámé sokkaljobb!!!!:)) És éppen most láttam meg a legjobbat: itt a konyhában ki van írva a napirendem, percre pontosan hogy meddig dolgozom. Még az is, hogy mi az ebéd és a vacsora.

Na és akkor gyorsan a mai programot: kezdődött a reggelivel, valami egészséges gabonapehelyféle izé, és ekkor találkoztam apukával is. A gyerekek megmutatták a szobájukat, meg a játékaikat. Igazából furcsa volt, mert nem tudtam hogy nekik mit szabad meg mit nem (sőt még most sem tudom). Mert például önrobbanó petárdaizé is volt a játékok között, és még engem is kényszerítettek, hogy próbáljam ki. Ezután pedig elmentünk egy Dublin melletti városba (20 perc kocsival), és fókát etettünk. Hát még ilyenbe bele sem gondoltam eddig hogy itt tenger van, meg tengeri állatok…:D Erről jut eszembe hogy a város tele van sosemlátott fákkal. Szép kis város ez.:)

Hazajöttünk, és megebédeltünk. Sótlan fűszertelen hal, oliva olajban, párolt zöldborsóval. Citromot csepegtettünk rá, és annyira finom volt, mint amilyen rossznak hangzik. Majd egy kis városnézés, Colombe-ot elvittük bőrzdépartira, aztán nekem vettünk egy sim kártyát, és anyuka apukának ajándékot az évfordulójukra, ami hát nem pont ma van? Úgyhogy már az első nap egyedül maradtam a gyerekekkel este. (a szintén egészséges vacsora után: répaleves). Igazából volt mitől tartanom, mert mindegyikőjüknek van valami esti furcsája, hogy úgymondjam. De sikeresen túléltem. És ami nekem nagyon szokatlan volt,  hogy én is jóéjtpuszit adok a gyerekeknek. Hát ezt azért még fel kell hogy dolgozzam..:D

Na és talán mostmár végre fekvés…és van meleg víz, de ezaz, hogy meleg van csak, és forró nincs, szóval remélem fel lesz véve a bojler otthon ha arra járok, mert így nem élet az élet.J

És még pár dolog: senki nem érti ha a W-ket V-nek vel eljted, pedig alig van különbség. És a kapcsolók akkor kapcsolnak be dolgokat mikor az otthoniak kikapcsolnak. És az előbb bejött egy mesztelen csiga a szobámba. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.