Jajj hát a vasárnap az förgeteges volt. Reggel elvonatoztam Malahide-ba, Arihoz. Meg lett mutatva az ottani látványosságok apraja- nagyja: egy gyönyörű kastély, hatalmas park, a tengerpart, meg az Ari „családjának” a háza is. Hát egy igazán, nagyon szép város (bár itt falunak számít, de szerintem két-három újfalut kitesz). Minden utcában tökegyforma házak vannak, és minden ház előtt van egy kis kertecske. Annyira rendezett itt minden egyes négyzetméter..nem tudom, hogy csinálják.  

Na miután megnéztem a „vidéket” -ami igazából egy bazinagy város-, visszavonatoztam Dublinba, mert ott meg egy magyar sráccal, Manóval találkoztam, aki hát le a kalappal milyen rendes volt hogy idejét energiáját rám szánta. Ő már három éve él itt, szóval tudja mi a dörgés meg minden..:) Megmutatta a létfontosságú pontokat: szoli, magyarbolt. Meg beültünk egy pubba is..végre. Na mondjuk vasárnap volt, szóval még mindig semmi infóm az itteni éjszakai életről, de na nem az a lényeg. Náddzson jó volt. Sztorizott, én meg kacagtam.:) Ó és mivel fél 12-re értem haza, végre szerencsém volt látni a várost esti fényekben.

Na aztán hétfőn napi rutin. Anyuka nélkül. Hát. Vannak hiányosságok. Azért a lazacos pitém az valami fenséges, azt kell mondjam.:) A gyerekekkel meg tényleg egyre jobban elvagyok. Pacome-ra ma például rákiabáltam, és aztán meghúzta magát és annyi. Tehát tényleg kezdem átvenni a hatalmat mindőjük felett. De attól hogy nem áradozok róluk ódákat, tudni kell, hogy édesek meg okosak, meg viccesek, meg tényleg…egészen bírom őket..:)

Semmit nem értek az ír angolból. Komolyan, ez inkább angol ír. Na például az egyik azt, hogy „do you have clubcard?” úgy kérdezte meg, hogy „csájjevö kukkárc?”. Na most találd már ki hogy mit akart. Na van egy sztori is: bútort hoztak, és ugye így sorolták hogy igaz ide hozzák az asztalt? mondom igen. meg szekrényt? mondom igen. meg blabla. Na de én nem értettem hogy mit mondanak, mert hát..írek. Csak gondolom biztos ezt kérdezték. Hát behoztak két asztalt, egy szekrényt meg 12 széket. Székről az anyuka nem beszélt, de hát mondom miért ne. Végül kiderült, hogy semmiféle széket nem rendeltek, csak biztos ott volt a teherautóban, kérdezték tőlem hogy a székeket is ide? én meg hát mondtam, hogy igen. Bónusz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.